1. Mélységélesség alkalmazása

 

1.2. A mélységélesség fogalma, értelmezése

 


A mélységélesség abból kapta a nevét, hogy fotózáskor a fotózandó téma egy tartományon belül mutat élességet. Ez a tartomány egy távolság, amit mélységnek nevezünk, mivel ez a szó fejezi ki legjobban azt a jelenséget illetve tulajdonságot, amiből a mélységélesség szó, illetve fotográfiai szakkifejezés adódott. Ez a mélység lehet nagyon kis de akár végtelen is, egy különleges dologban azonban megegyeznek, mégpedig abban, hogy a mélységélesség innenső, fotóshoz közel eső határa a fókuszponttól mérve pontosan egyharmada a mélységélesség hátsó, azaz térben mélyebb határa és a fókuszpont közti távolságnak. Másképpen fogalmazva, a mélységélesség teljes távolságának nem a mértani közepén helyezkedik el az élesség centruma, hanem a hozzánk közelebbi 1/3-nál.

 


1.3. A mélységélességet befolyásoló tényezőkről

 


A mélységélességet befolyásoló tényezőkről muszáj említést tenni, szám szerint háromféle faktoron múlik. Az első a fényképezőgép és a fotózott tárgy közti távolság, a második az objektív gyújtótávolsága, azaz mm-ben megadott adata. Végül a rekeszérték, azaz a blendenyílás mérőszáma határozza meg, amit szokás f értéknek is nevezni.

 


1.4. A mélységélesség a beállított élesség távolsága függvényében

 


A mélységélesség növekszik a lefotózott tárgy fényképezőgéptől való távolság növelésével. A mélységélesség csökken, amint a tárgyunk közelebb helyezkedik el a fotómasinához. A makro objektívek használata esetén és/vagy nagyon közeli témák fotózása esetén könnyű megérteni, miért is oly szűk a mélységélesség. Makro fotózásnál tehát szűkebb rekeszt kell használnunk, mert normál vagy távolabbi témák fotózásához használt rekeszértékkel fotózva csak egy igen kis terület lenne éles. Természetesen néha pont ez a célunk, erről más fejezetekben is tárgyalunk. Ugyanez a jelenség van nagyobb gyújtótávolságú objektívek esetén is, különösképpen teleobjektív használata esetén. Jó példa erre, hogy ha egy emberi arcot szeretnénk élesen lefotózni a modell orra hegyétől a füléig, akkor egy adott zoom állásban, vagy gyújtótávolsággal megörökítve nagy különbséget érhetünk el a távolság variálásával. Minél távolabbról készítjük a fotót, annál nagyobb mélységben lesz az arc éles, néhány méterről fotózva egy pl. 150mm-es objektívvel készült fotón a modell szemére állított fókusz már nem ad éles füleket.

 


1.5. A mélységélesség a fényképezőgép képérzékelője függvényében

 


A mélységélesség három gyakorlati befolyásoló tényezőjéhez még meg kell említeni, hogy milyen képérzékelővel ellátott kamerával fotografálunk. Ugyanis a mélységélesség és háttérelmosódás teljesen más mértékű és hatású lesz kompakt gépek (vagy tipikusan mobiltelefonokkal készült képek esetén) esetén, amelyeknek sokkal kisebb ccd vagy cmos szenzoruk van, mint például a tükörreflexes, cserélhető objektíves profi gépeknek. Különösképpen a full frame, azaz Leica 24x36mm-es teljes filmkocka méretű szenzoros gépek esetén tűnik fel a jóval kisebb mélységélesség és ezzel együtt a jelentősebb mértékű, szerencsés esetben szebb, művészibb, jobban használható bokeh. Ellentétes példaként a kis, vagy viszonylag kis képérzékelő szenzorral felszerelt fényképezőgépeket említhetjük (pl. Nikon Coolpix P7800), ezek a gépek, pl. kompaktok, hiába nyújtanak akár 200mm-es zoomot, az elért hatás még f/2 rekeszérték, azaz blende esetén sem lesz megközelítőleg sem ugyanaz, mint pl. egy Nikon D700 digitális SLR gépnél használunk 200mm-es objektívhez f/2-es blendenyílást. (érdekességképpen jegyzem meg, hogy e két konkrét példa árban pontosan 14-szeres árkülönbséget jelent a cikk megírásakor, azaz Nikon D700 plusz Nikkor 200mm f/2 G és Nikon Coolpix P7800) Hasonló jelenséggel találkozhatunk, ha crop szenzoros, azaz full frame-nél kisebb szenzorméretű digitális tükörreflexes, cserélhető objektíves gépekkel készített fotókat hasonlítjuk össze full frame-esekkel fotózott felvételekkel. A gyakorlatban ezt legjobban úgy tudjuk érzékeltetni, hogy a full frame lencsét, pl. Nikkor 50mm 1.4G objektívet egy nem full frame-es vázhoz használjuk, pl. Nikon D300. A két képérzékelő közti szorzótényezőben kifejezett differencia 1,5. A Nikon D300 gépvázon ez az objektív a mélységélesség tekintve csak f/2.1 blendének felel meg 75mm gyújtótávolság mellett, mivel az f/1.4 rekeszértéket ugyanúgy meg kel szorozni 1.5-tel, mint a gyújtótávolságot mértékegységét megadó milliméter értéket. Egy 50mm gyújtótávolságú, f/1.4 maximális fényerejű objektívet full frame gépen használva tudunk minden tekintetben technikai és minőségi értelemben kihasználni, azaz ebben a variációban van a legszebb rajzolata. Ugyanezt az objektívet egy kisebb szenzorral szerelt gépre csatolva sincs semmi gond, az eredmény mégis teljesen más lesz, hiszen a háttérelmosódás közti különbséget az 1.4 és 2.1 közti mérőszámok közti különbséggel tudjuk érzékeltetni. Ezt hangsúlyozni kell, hogy érzékeltetni, hiszen gyakorlati alkalmazás tekintetében, azaz a megoldandó fotó projekt kivitelezhetősége szempontjából nincs akkora különbség, fényerővel, zoom-mal kompenzálható a különbség. Szépség, rajzolat, színek, tónusok, színhűség tekintetében annál inkább nagy a különbség. Canon gépek esetében a fent taglalt crop faktor nem 1.5, hanem 1.6, de az elv ugyanaz, ha két Canon SLR-t kell példának említeni, Canon 550D vagy Canon 5D Mark III. A mélységélesség ekvivalencia crop szenzoros és full frame-es gépekkel dolgozva tehát egy fokkal bonyolultabb. Ugyanazt vagy hasonló hatást és mélységélességet csak a fényérték (f/érték) és/vagy gyújtótávolság (mm) megváltoztatásával érhetünk el. Ha azt a mélységélességet és bokeh-t szeretnénk eredményezni a fotón, amit egy full frame-es géppel készítettünk, úgy, hogy egy crop szenzoros gépvázunk áll rendelkezésre, bizony ott nagyobb fényerejű objektívet kell használnunk és/vagy hosszabb (gyújtótávolságú) objektívet.

 


1.6. A mélységélesség az objektív gyújtótávolság függvényében

 

Az mélységélesség csökken a gyújtótávolság növelésével. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minél nagyobb gyújtótávolságú objektívet használunk, annál kisebb terület lesz éles a fókuszált területen belül, azaz az élesség mélységében. Amennyiben zoomobjektívet használunk, ott ugyanez a jelenség tapasztalható, tehát minél jobban kitekerjük a zoomgyűrűt, annál kisebb mélységélesség lesz egy megadott blende beállítás mellett.

 

Nagylátószögű objektívek használata esetén a nagy mélységélesség miatt egy esetleges pontatlanabb fókuszálás sokkal megengedőbb, ez miatt viszonylag kisebb fénynél is bátrabban használhatók tág rekeszek (pl. f/3.5). A gyakorlatban ez a tulajdonságot például akkor tudjuk kamatoztatni, amikor belső tereket kell fotóznunk állvány nélkül, plusz fényforrás (vaku vagy plusz stúdió világítás) nélkül, akkor kézből meg lehet tartani a fénykepezőgépet. Ehhez persze gyakorlat kell, mindenesetre nem mindenhol van lehetőség és idő állványt, plusz világítást használni.

 

Alapobjektívek esetén már kisebb mélységélességgel kell számolnunk. Alapobjektívnek az 50mm-es objektíveket nevezzük, ezek általános célra, széles körűen használható objektívek, megbízhatóak, könnyűek, jó az ár/érték-ük, azaz nagy fényerejűek.

 

A teleobjektívek már lényegesen kisebb élességet adnak mélység szinten, ezért az élesítésre sokkal nagyobb gondot kell fordítani. Több különböző fotózási szituáció van, ahol jobban kell figyelni, és a mélységélességnek külön szerepe is lehet. Mozgó objektumokra fókuszálva, pl. autó-, motor-, sportversenyt fényképezve, érdemes nagyobb mélységélességet használni. Ezt azzal érhetjük el, hogy a blendét szűkítjük, mellyel kevesebb fényt beengedve, tágul a mélységélességi tartomány. Ez biztonságot ad, azonban jó előre el kell dönteni, hogy meddig rekeszelünk, hiszen ily módon csökkentjük a háttér vagy előtér elmosódását, ami pedig fontos képalkotó tényező lehet pl. sportfotók készítésénél. Ezt a témakört egy másik fejezet részletesen kifejti.

 


1.7. A mélységélesség a blende függvényében

 

A legfontosabb tényező, ami a mélységélességet befolyásolja a fotográfiában az a blende vagy rekesz(érték). A blende beállításának variálásával a nélkül tudjuk változtatni a mélységélességet, hogy megmozdulnánk a géppel, vagy objektívet cserélnénk, esetleg zoomolnánk. A legközvetlenebbül tehát a rekesz beállításával variálhatunk, ezt érdemes külön kiemelni, mert fotózási szituációkban igen gyakran kell egy azonos képbeállítást másodpercek alatt többféle módon produkálni vagy a beállítást imitálni.
Az egyik legfontosabb variáció, amiért néha kvázi sorozatképeket kell gyártani, az pont a különféle mélységélességgel készített fotográfiák adta sokszínű és sokféle mondanivalójú képeffekt alkalmazása. A fényképezés elkezdése előtt mindig meg kell határozni, hogy mi a fotó mondanivalója, kit kell, hogy kiemeljen, vagy éppen, ellenkezőleg beleolvasszon például egy előtér vagy háttérbe. Ezek a mondanivalók csak úgy tudnak hatásosan átjönni a fényképeken, ha kellőképpen be van állítva az élesség mélysége. Ezt pedig nem biztos, hogy a fényképezőgép LCD monitorján vagy a keresőn keresztül elég jó felbontásban vissza lehet ellenőrizni, tehát gyakorlati tapasztalatokból elmondható, hogy érdemes kisebb és nagyobb mélységélességekkel is próbálkozni. Ezt a módszert a helyes expozíciónál is alkalmazzuk, hiszen az alul és felülexponálás megint csak bebiztosítja a sikeres képalkotást, plusz új lehetőségeket adhat későbbi képvariációk elkészítéséhez, amit utólag számítógépen könnyedén elvégezhetünk, különféle szoftverekkel.
Visszatérve a mélységélesség ellenőrzésére és helyes beállítására blendével témára, meg kell említeni egy hasznos eszközt. Ez az eszköz nem más, mint a mélységélesség ellenőrző gomb a tükörreflexes kamerákon. Vitathatatlan, hogy mióta áttértünk a digitális gépekre, ennek jelentősége jócskán visszaesett, azonban érdemes róla említést tenni, már csak azért is, hiszen a funkció működési elvének megismerésével könnyebb a mélységélesség megértése a blende függvényében. A fényképezőgép teszi ugyanis mindezt a rekesz beállításával, pontosan egy exponálást imitálva „beugrasztja” a blendét a beállított fényértékre, ekkor a kereső képen az elkészítendő felvétel már az exponálás utáni beállított mélységélességgel látható. Ehhez a funkció eléréséhez az analóg és digitális tükörreflexes fényképezőgépek markolata mellett, kisujjal is könnyen elérhető gomb szolgál.
A mélységélesség ellenőrző gombot úgy kell használni, hogy beállítjuk a blendét (és minden mást), majd megnyomjuk a gombot és nyomva tartjuk, amíg szeretnénk. A módszer hátránya, hogy kisebb fény esetén a szűk rekeszek beállításakor maga a fénymennyiség oly annyira kevéssé válik, hogy effektív akadályozza a szabad szemmel történő hatékony mélységélesség ellenőrzést.
A mélységélesség ellenőrző gomb használata a filmes érában gyakorlatilag megkerülhetetlen volt, hiszen semmilyen más vizuális eszközt nem tudtunk használni, hacsak az objektívek mélységélesség ellenőrző skáláját nem vesszük figyelembe.

 


1.9. A mélységélesség helyes használata

A mélységélesség helyes használatának taglalásához, először is meg kell határoznunk, hogy mely fotós szituációkban van a legnagyobb jelentősége és haszna a különféle mélységélességeknek. Itt leginkább a nagy és a kis mélységélességről érdemes említést tenni.
Tájfotóknál általában nagy mélységben fotózunk, természetesen sok esetben itt is előfordul előtér, háttér életlenítés, de nem olyan szembetűnő. Fontos momentumok a témaválasztás és a mondanivaló. A legfontosabb, hogy mindig arra fókuszáljunk, amiről a fénykép szól. Tájfotónál is lehet egy fő téma, de a legfontosabb talán a portréknál, riportfotóknál.
Arc fotózásakor a legáltalánosabb szabály, hogy a szem(ekre) élesítünk. Természetesen itt is előfordulhat, hogy egy emberi arc másik részletét kel kiemelni (pl. egy rúzs egy beauty fotónál vagy egy ékszerfotó egy fülön, vagy pl. hajfotó egy fodrászati kellékek reklámfotóján, stb.). Extrém kis mélységélességnél csak az egyik szem lesz éles, ilyenkor általában a hozzánk közelebb eső szemet célozzuk. Ha párokat fotózunk, figyelnünk kell arra, hogy ha csak az egyik személyt tudjuk élesíteni az adott körülmények között, akkor ne tűnjön véletlennek, hanem mindig legyen koncepciózus, lehetőleg előre eldöntött. Egy fergeteges állófogadás, party esetén, amikor rendszerint kis fényben, bel térben, vaku nélkül, témát keresve, lehető legnagyobb fényerővel (ebből fakadóan legkisebb mélységélességgel) fényképezünk, akkor persze kulcsfontosságú a jó improvizáció, olyankor a „tartalék” módon sorozatok utólag leválogathatók, a koncepció beblöffölhető egy-egy jól sikerült felvétel erejéig. Sokkal inkább fontos a riportfotók beszédessége, ingergazdagsága, informatív jellege, mindezt az etikussági szempontok figyelembe vételével.
Visszatérve a mélységélességre és a portrékhoz, a fotózás koncepciójától, fényerőtől, rendelkezésre álló világítás, fények, időtől függően minél kisebb mélységélességet célszerű használni. A témakör nagyon komplex és sok összetevős, még egy lényeges körülmény a portéalany és a környezete közti esetleges interakció, amit a fotográfia egyes részei (alany, előtér, háttér) mondanivalójától függően kiemelendő vagy elmosandó.

 

 

1.1. A mélységélesség magyarázatához felhasznált tájfotók születéséről.

 

A mélységélesség érzékeltetéséhez kerestem 2 tájfotót, melyet még Barnag és Tótvázsony között exponáltam, valahol félúton. 100-150m-es távot képeztem le két különböző koncepcióval, kihasználva a legkisebb és legnagyobb diafragmáját az objektívnek. Mindkét tájfotónál a maximális gyújtótávolságot állítottam be, ami 200mm volt. A fényképezőgép természetesen digitális tükörrefelexes Nikon kamera volt. Egészen pontosan Nikon D7000. Az objektív pedig Sigma 70-200mm F2.8 EX DG Macro HSM II. Napfény az volt bőven, tehát a jó öreg természetes fény maximális mértékben rendelkezésre állt, ami azt jelentette, hogy még az f/22-es blendét is simán meg lehetett tartani kézzel. Fotóállványt itt tehát nem használtam, de majd egy másik bejegyzésnél taglalt témakörhöz szükség lesz rá. Előzetesként annyit elárulok, hogy egy adott helyről fogok többféle objektívvel fotókat készíteni, ott más lesz a tananyag, a perspektívával bővülünk.

 

1.11. A kis mélységélesség (bokeh, háttérelmosódás, háttérelmosás)


Az alábbi képet f/2.8-as blendével, azaz az objektív maximális fényerejével készítettem. Fókuszba csupán egyetlen napraforgó került, minden más fokozatosan eléletlenedik.

Szúdy Péter Galéria - mélységélesség

 

 

1.12. A nagy mélységélesség


A lenti képen a teljesen nyitott (f/22) blendét alkalmaztam, mely azt idézte elő, hogy majdnem minden éles. Ez persze túlzás, hiszen ennél a maximális zoom állásnál fotózva a teleobjektívek nem adnak teljes mélységélességet. Ahhoz rövidebb gyújtótávolság (alap objektív, nagy látószögű objektív) szükséges és/vagy jóval kisebb rekesznyílás. Az élesítés láthatóan a kép hozzánk közelebb eső részén kapott hangsúlyt.

Szúdy Péter Galéria - mélységélesség


 

 

1.13. Képformátumok - álló és fekvő képelrendezés

 

Még egy képalkotó tényező: álló és fekvő formátum. A dinamikusabb képet még hangsúlyosabbá tettem, hogy függőlegesen fotóztam, a másiknál a vízszintes tájolásban rejlő nyugalmi faktor segített a hatás elérésében. A vízszintes kép nyugalmat sugároz, hiszen a horizontális elhelyezkedés ezt sugallja, tekintetünk mindegy rásimul a tájra, földre.

 

Plusz hatást értem el azzal, amit a közeledő autó jelentett. Ehhez percekig várni kellett, azonban megérte. A függőleges portré formátumú képet így még ez a „véletlen” faktor is dinamizálta. Pláne, hogy a napsugár igen erősen megcsillant a gépjármű karosszériáján. Ezt a hatást teleobjektív és a kis mélységélesség közös erővel adta ki. A jelenség neve bokeh, vagy háttérelmosódás. Igen közkedvelt képalkotó elem, mely díszítésként szolgálhat, de helytelenül alkalmazva zavaró tényező is lehet a kompozícióban.

 

1.14. Mélységélességet érzékeltető példák, fotók

Az alábbi fotósorozat kiválóan érzékelteti a különböző blendékkel való próbálkozást. A használt rekeszek sorrendben: f/1.8 - f/2.8 - f/4 - f/5.6 - f/8 - f/11 - f/16. A használt objektív egyébként egy Nikon AF-S NIKKOR 85mm f/1.8G. A kamera pedig Nikon D610.

Szúdy Péter Galéria - mélységélesség

Szúdy Péter Galéria - mélységélesség

Szúdy Péter Galéria - mélységélesség

Szúdy Péter Galéria - mélységélesség

Szúdy Péter Galéria - mélységélesség

Szúdy Péter Galéria - mélységélesség

Szúdy Péter Galéria - mélységélesség 

 

 

A témakörrel egy régebbi blogbejegyzésem is foglalkozik a személyes blogspot szekciómban. blogspot

 

<< Vissza