Fotós alapfogalmak `F` FOTÓSULI

Ebben a cikkben a fotós alapfogalmakról esik szó. ABC sorrendben vesszük végig a gyakorlati szempontból legfontosabb fényképészeti tudnivalókat. A fotográfia legfontosabb "F" betűvel kezdődő alapfogalmairól bővebben itt tájékozódhatsz. Ez egy laza fotósuli, tarts velem és jó tanulmányozást!

'F' betűs fotós alapfogalmak:

fehéregyensúly | fotó | felbontóképesség | fekvő kép | fényerő | fényérték (exposure value) | fénymérés (exposure metering) | fénymérési mód (metering mode) | fénymérő | fényrekesz blende (aperture) | filmérzékenység | fény | fluoreszcens fény világítás | film | fényképezőgép | fénykép | fényképek tárolása | fekete-fehér film | fekete-fehér fotó | f szám (f number) | fotókiállítás | fotós | fotóstáska | fotós hátizsák | fotósmellény | fotózás | főfény | frontlencse | fotós felszerelés

 

fehéregyensúly


A fehéregyensúly (angolul White Balance vagy WB) a digitális fényképezőgépek, videokamerák egy beállítási lehetősége az éppen adott fényforrásokhoz. A fehéregyensúlyt azért kell beállítani, hogy megfelelő legyen a színhőmérsékletet, másképpen fogalmazva, a fehéregyensúly korrekciót a színhelyes felvétel érdekében tesszük.

Szúdy Péter Galéria - Fotós alapfogalmak `F` FOTÓSULI


A fényképezőgép azért korrigálja a képeket ezzel az eszközzel, mert az egyes fényforrásoknak nem teljesen fehér a fénye, ez pedig némileg vagy nagymértékben befolyásolja a készülő kép minőségét, kinézetét, színvilágát. Az izzólámpának sárgás, a fénycsöveknek zöldbe hajló a fénye, az árnyékban a fény kékes jelleget ölt. A napfény színe reggeli órákban inkább vöröses, estefelé narancsos (magic hour Hollywood), déli órákban kissé kékes, a nap többi részében pedig leginlább fehér.
Ha a fehéregyensúlyt automatára állítjuk, a kamera automatikusan kijavítja a fény színe okozta eltéréseket, hibákat. Az automatikus javítás lényege, hogyha a gép észreveszi, hogy a képen nincs igazán fehér felület, ennek megfelelően korrigál a színeken.


Egy hasznos fehéregyensúly trükk, amelyet már sok híres amerikai riport és esküvői fotóstól is hallottam a következő. Előfordulhat olyan fotózási helyzet, amelyben a legkülönfélébb (raw file-esetén) fehéregyensúly (WB) beállítás esetén sem lesz kielégítő az eredmény. Azaz sem a fényképezőgép automatikája által meghatározott fehéregyensúly, sem a számítógép programban (pl. Photoshop, Lightroom) utólagosan manuálisan korrigált színhőmérséklet érték szerint sem ad megfelelő eredményt. Ennek többféle oka lehet, pl. kevert színhőmérsékletű a hely, ahol fotózunk, és a különböző színhőmérsékletű természetese vagy mesterséges fényforrások folyamatosan változnak, pl. kinti napfény keveredik a szórt felhős égbolt színével, plusz a belső fénycsövek alapvilágítása keveredik a spotlámpák fényével, és táncoló emberek folyamatosan változtatják a helyzetüket és az arcok is eltérő színben úsznak. Ez persze egy kiragadott, szélsőséges eset, de mégis gyakran előfordul pl. esküvői lakodalom esetén. Egy egy hatásos riportkép, pláne ha erős érzelmekről szól, gyakran amúgy is jobban mutat fekete fehér színre konvertálva, miért ne tehetnénk ezt meg, amikor nem igazán tetszetősek az adott fényviszonyok.

Ezt még tetézi az a tény, hogy a mai kamerák gyenge fényviszonyok esetén kihasználható érzékenységi tartománya jelentősen megnövekedett az elmúlt évtizedekben, köszönhetően elsősorban a DSLR (digitális tükörreflexes fényképezőgépek elterjedésének és fejlődésének). Használjuk tehát bátran a fekete-fehérre alakítást és a raw formátumot, bánjunk kreatívan a kontraszttal és a fotók lágyságával/keménységével.


A fehéregyensúly értékei általában a következő átlagos színhőmérséklet jelentik:
Izzólámpa: 3000 K
Fénycső: 4200 K
Napfény: 5200 K
Vaku: 5400 K
Felhős: 6000 K
Árnyék: 8000 K

 

 

fotó fénykép

A fénykép vagy más néven fotó valakinek vagy valaminek optikai úton, fényérzékeny anyagra készített, vegyi eljárással rögzített (negatív) képe.
Egy kis időutazás  --> már az őskorban is voltak törekvések bizonyos mozzanatok, dolgok, tárgyak megörökítésére, pl. a kb. 20 000 éves bölény barlangrajz is, a spanyolországi Altamira - barlang falán. Sok sok átmenetet után a festészet volt egy oktatási, művészeti szempontból is kiforrt alkalmazott alkotó tevékenység, melyet részben a fotográfia váltott fel.

Szúdy Péter Galéria - Fotós alapfogalmak `F` FOTÓSULI


A fordulópontot tehát a 19.század közepén megjelenő technikai képek, azaz a fotográfia megjelenése hozta. Itt már egyértelművé vált a fizikai kapcsolat a kép és készítője között. A fénykép valós bizonyítéka volt az egykor létezett személynek, tárgynak, megtörtént eseménynek. Először még festmény hatású fotók készítésére törekedtek, ám az avantgárd korában (20. század eleje) felismerték a festészet és a fénykép közötti különbségeket, ez után inkább a fotografikus hatás elérése volt a cél.

 


felbontás, felbontóképesség


A felbontás a mai fotós világban leginkább az elkészült fotó felbontását, azaz a képpontok számát jelenti. A felbontás, felbontóképesség jelzőszáma tehát a képpont, azaz pixel. A DPI, azaz dot per inch legalább annyira fontos mérőszám, ezzel a képek sűrűségét is megadhatjuk, azaz egységnyi méretű lapon, pl. A/4 elhelyezhetünk pl. 1080p felbontású (1920x1080 pixel) fotót, de akár 36 megapixelt is, minél több képpontot tartalmaz a fénykép, annál nagyobb a felbontás.
A felbontást, mint fogalmat mai fotográfiai technológiákat figyelembe véve még leginkább a különböző monitorok részletgazdagságára, a kamerák, fényképezőgépek LCD (kereső és/vagy monitor) kijelzőjének felbontására használjuk, de természetesen gyakori még a szkennelt (scannelt) állományok dpi és pixel száma (mértéke), nem beszélve a mozgóképek, videók felbontására, ahol az uralkodó és standard-nak számító 1080p felbontást fokozatosan lapzártakor (18 dec 2015) átveszi a 4K.

Szúdy Péter Galéria - Fotós alapfogalmak `F` FOTÓSULI 

 


fekvő kép


A fekvő képek szélessége nagyobb, mint magassága, ez a leggyakrabban alkalmazott képformátum, képtípus. Ha a mondanivalót (koncepciót), érzelmi töltetet is figyelembe vesszük, a fekvő képformátumot akkor érdemes alkalmazni, ha a fotó több nyugodtságot áraszt, mint dinamikát. Ez nem kőbe vésett szabály, sőt egyáltalán nem szabály, de érdemes tudatosan használni, mert működik. Ennek az az oka, hogy az emberi szem horizontálisan, azaz vízszintesen többet lát, mint vertikálisan (függőlegesen). Ez létrehoz egyfajta nyugodtságot, ezzel szemben egy függőlegesre szűkített látótér vagy képnézet inkább mozgalmas témák feldolgozására alkalmas, sok esetben érdemes eleve függőleges képformátumban fotózni, vagy utólag úgy (ki)vágni a fényképet.
Az instagram megjelenésével a digitális világban is újra divat (retro) lett a négyzetes (kocka) képformátum, köszönhetően a Polaroid eredeti négyzet alakú fényképeinek. Az egy más kérdés, hogy az instagram nemrég lehetővé tette az álló és fekvő képeket is. Jómagam ezt elleneztem volna, hiszen a filterek okos telefonokban (smartphone) való praktikus és gyors, mindemellett valóban tetszetős alkalmazása mellett a négyzetes formátum volt az egyediség. Az üzleti szempont itt is diadalmaskodott, én meghagytam volna, hogy csak eredetileg a telefon kamerájával készült (eleve) négyzetes fotókat lehessen instagram-on megjeleníteni és megosztani.

Szúdy Péter Galéria - Fotós alapfogalmak `F` FOTÓSULI

 

 


fényerő


A fényerő fogalmának tisztázásakor két dolog lehet fontos gyakorlati szempontból. Egyrészt a fotózáshoz használt természetes és/vagy mesterséges fényforrás fényereje, másrészt az kamera objektívjének (lencse) fényereje. Meg kell, hogy mondjam, az egyik legfontosabb mérőszám ez, amely gyakorlatilag az egész fotózás minőségére kihatással van, annak ellenére, hogy szerepe némileg csökkent a fotós masinák fényérzékenységének drasztikus javulásával.
A professzionális szempontból legjobb (elsősorban zoom) objektívek fix 2.8 fényerővel rendelkeznek, ritkább esetben találkozhatunk ennél jobb fényerejű objektívekkel is, főként a fix gyújtótávolságú lencséknél. Itt előfordulnak f/1.4, f/2.0, de még f/1.2 blendéjű objektívek is.

Szúdy Péter Galéria - Fotós alapfogalmak `F` FOTÓSULI


Mivel az objektívek fényereje eleve behatárolja az elkészült fotó mélységélességét és a leghosszabb pl. kézből használható (kiexponálható) záridőt, ezért a professzionális fotózásban a minél nagyobb fényerejű lencsék használata javasolt. Ez nem minden, de talán a két legfontosabb tényező és indok, de természetesen a fényerő egyenes arányban van az objektívek képalkotó, rajzolat minőségével is, legalábbis a legnagyobb gyártók esetén mindenképpen (Nikon, Canon).

 

 


fényérték (FÉ, EV, exposure value)


A fényérték szabályozható az expozíciós idő (záridő) és a rekesz (blende) beállításával, ezzel tudjuk a fényérzékeny anyagra (pl. cmos ccd szenzor vagy film) jutó fény mennyiségét változtatni. A fényértéket tehát az idő és rekesz együtt határozzák meg.
0 fényértékhez 1 s expozíciós idő, és f:1 rekesz tartozik. Amennyiben az időt a felére csökkentem, a fényérték 1 egységgel növekszik, az expozíciós idő 1/4, 1/8, 1/15 változtatása 2, 3, 4 FÉ (EV, fényérték) változást jelent. A rekesznek 1 szabványos lépéssel való zárása is 1 fényérték-emelkedést eredményez, míg a nyitása 1 fényértékcsökkenést.

Szúdy Péter Galéria - Fotós alapfogalmak `F` FOTÓSULI

 

 

 


fénymérés (exposure metering)

A fénymérést végezhetjük különálló fénymérő eszközökkel, illetve fényképezőgépbe épített fénymérő segítségével. A digitális fotózás beköszöntével a fénymérők gyakorlati jelentősége eltűnt, valaki természetesen ma is használja és egyáltalán nem lebecsülendő. Csakúgy hasznos lehet, mint bármilyen más, esetleg régebbi eljárás, a dolog stílus kérdése. Amíg pl. a fénymérővel babrálunk a stúdióban, addig is lehet beszélgetni a modellel, oldani a hangulatot, ismerkedni, stb. A fotózásnál is érvényes a 20 80-as szabály, más néven Pareto elv. (fotózás = 20% technika & 80% kommunikáció  Szipál Péter mesterem mondta mindig)
Fénymérés ma kvázi: elég néhány teszt fotót készíteni és azt valós időben megtekinteni, ellenőrizni a kijelzőn, monitoron, stb.

Szúdy Péter Galéria - Fotós alapfogalmak `F` FOTÓSULI

 

 

 

fénymérési mód (metering mode)

A fénymérési mód témaköre a mai digitális, igen fejlett eszközök halálpontos fénymérése miatt igen rövid lesz nálam. A leggyakrabban (99.99%-ban) jómagam is választott fénymérési mód a mátrix fénymérés. Ha alá vagy felé kell exponálni, azaz a főtéma túl világos vagy sötét, egyszerűen használom az expozíció kompenzációt.
Elméletileg használhatunk még spot vagy középre súlyozott fénymérést is, de gyakorlatilag teljesen felesleges, mivel az elkészült képet azonnal ellenőrizhetjük. Filmes korszakban persze nagyobb jelentősége volt, csakúgy, mint az expozíció sorozatnak (bracketing)
 

Szúdy Péter Galéria - Fotós alapfogalmak `F` FOTÓSULI

 

 

<< Vissza